2017. augusztus 18., péntek - Ilona | RSS | Főoldal | Kapcsolat

A falu

Címlap » A falu

|

Történet

Vértestolna múltja egészen az őskorig, bronz-, vaskorig nyúlik vissza. A község területén a vas- és bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Neve többször változott az idők során. A honfoglalás korában Árpád fejedelem a meghódított területet vezérei és törzsei között osztotta fel. Ketel vezér fiának, Alaptolmának a birtoka volt ez a terület, innen is származik Tolma, a mostani Tolna vidékének neve.

A jelenlegi német neve Tolnau, az őslakók Taunau- nak nevezték. Első okleveles említése a török időből való Tholma névvel. Később Tolna, Tolnar, majd Vértestolna. A török időben valószínűleg elnéptelenedett, erre utal a Tolnapuszta elnevezés. Ezután az első betelepülők a németországi Baden-Würtenberg tartományból érkeztek 1733 őszén. Velük az Eszterházy uradalom örökös szerződést kötött. Ebből az időszakból, pontosabban 1755-ből való a község pecsétje, melyre a Torffs Tolnau körirat került. Mai nevének előtagját a Vértes-hegységről kapta. A névadás időszakában, az Öreg-kovács hegyet a Vértes-hegységhez sorolták. A 20. század elején lett a falu neve Vértestolna.

Az itt élő emberek a letelepedést követően főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A 18. században Fellner Jakab tervei alapján megépült a helyi katolikus templom, majd az iskola és a községháza. Ekkor 524-en éltek itt 95 házban. Kevéssel ezután egy tűzvész következtében leégett a falu fele, amit később újraépítettek.  Sokan harcoltak az I. és II. világháborúban, az ott elesettek emlékét egy emléktáblán örökítette meg a falu lakossága, amelyet Vértestolna Római Katolikus templom falára helyeztek el. A község lakói minden évben megemlékeznek a háborúkban elesett katonákról.

A 20. század közepén a férfiak és a nők a közeli Tatabányára jártak dolgozni, főleg bányába, de dolgoztak a cementgyárban és a karbidgyárban is.

A falu évekig a szomszédos Tardosbánya körjegyzőséghez tartozott. Önállósodása után alakították ki a Polgármesteri Hivatalt, mely közös épületben található az orvosi rendelővel és a postával. Iskola már a 18. század közepétől van, óvodáját viszont szintén a Tardostól való elszakadás után alakították ki egy parasztházból 1992-ben. A gyerekek örömmel járnak a helyi óvodába és veszik igénybe a szép, családias kialakítású, és hangulatosan berendezett, felújított intézményt. A Kultúrotthon az 1960-as években épült, amelyet az elmúlt években felújítottak. A munkálatok során kívül-belül megújult az épület: új tetőt kapott és a fűtés mellett a berendezéseket is korszerűsítették.  A helyi orvosi rendelőben hetente 2 alkalommal van orvosi rendelés. Gyógyszerek beszerzésére a lakosság a szomszédos települések gyógyszertárait vehetik igénybe. 2004 és 2013 között Héreggel együtt alkotott körjegyzőséget Héreg-Vértestolna Önkormányzati Képviselőtestületeinek Körjegyzősége néven. 2013-tól Tardos és Vértestolna Községek Önkormányzatai, Tardosi Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre.

A rovat további cikkei

  • November 19-én pénteken gyűltek össze a meghívottak a vértestolnai kultúrotthonban.
  • „Kellett az akarat, mely azt mondta tegyétek! Kellett sok szorgos kéz, hogy legyen mivel megtenni. Kellett sok lelkes buzdítás, hogy legyen miért megtenni. Kellett a családunk, hogy megtehessük a mögöttünk álló utat.” Ezek a sorok fogadtak bennünket a Vértestolnai Németek Hagyományőrző Egyesülete fennállásának 15. évfordulóján megrendezett ünnepségen szeptember 26-án.
  • December 19-én a Kultúrház adott otthont az idei karácsonyi ünnepségnek.
  • Május 15-én az óvoda udvarán meghitt kiselőadással köszöntötték az apukákat az ovisok.
  • Május 29-én, szombaton a Vértestolna Borbaráti Kör néhány érdeklődővel kiegészülve a Katona Borház meghívásának eleget téve ellátogatott a budafoki pincészetbe.
Összes cikk »

design: olier

- Vértestolna, 2008 -